Újra Dolgozzunk Együtt »
Új Esély Program

A MÁV ZRt.-től csoportos létszámcsökkentés keretében elbocsátott dolgozók körében végzett kérdőíves felmérések kiértékelése, összegzése

A felmérés során az interjú elkészítése érdekében összesen 221 fővel, 111 elhelyezett, és 110 kizárt, kilépett, lejárt gondoskodású ügyféllel sikerült felvennünk levélben a kapcsolatot. A felmérés időpontjáig összesen 450 fő elhelyezkedése valósult meg; kizárt, kilépett, lejárt gondoskodású ügyfeleink száma 354 fő volt.

A helyzetfeltárás során az elhelyezkedett ügyfeleket élethelyzetükről, munkahelyükről, az azzal kapcsolatos elégedettségükről kérdeztük. A megszakadt munkaviszony esetén a munkaviszony megszűnésének okáról érdeklődtünk. Megkérdeztük azt is, hogy az elhelyezkedésük elősegítése érdekében a program mely gondoskodási elemét tartották a legcélravezetőbbnek.

A kizárt, kilépett és azon ügyfeleknél, akiknek lejárt a gondoskodási idejük jelenlegi élethelyzetükkel kapcsolatban érdeklődtünk, valamint őket is kértük, hogy értékeljék a programunkat.

Elhelyezett ügyfelek

A megkérdezett 111, a program segítségével elhelyezett ügyfél közül 87 fő dolgozik jelenleg is a kiközvetített munkahelyen, mely 73 %-os tartós munkahelyi beilleszkedést jelent!

A program további sikerének mondható, hogy a megkérdezett 87, jelenleg is a program által kiközvetített munkahelyen dolgozó ügyfél átlagosan 16,1 hónapja áll munkaviszonyban ugyanannál a munkáltatónál (szórás: 8,16). 71 fő úgy nyilatkozott, hogy munkájával elégedett, tehát a program segítségével elhelyezett, a felmérésben résztvevő ügyfelek 71 %-át számukra is megfelelő, tartós munkahelyhez segítettük.

A helyzetfeltárás során 24 megszakadt munkaviszonyról szereztünk tudomást. A 24 ügyfél közül 1 fő megbízási szerződéssel, 2 fő alkalmi munkavállalóként dolgozik, 1 fő vállalkozás indítását tervezi, 4 fő nyugdíjba vonult, 1 fő tanfolyamra jár, 12 fő regisztrált munkanélküli és/vagy állást keres, 4 fő megváltozott munkaképességét megállapították (vagy folyamatban van).

A munkaviszonyok megszűnésének hátterében 10 különböző okot fedeztünk fel:

  • Nyugdíjazás,
  • A próbaidő után nem hosszabbították meg a szerződését avagy határozott idejű szerződés,
  • Csoportos létszámcsökkentésben érintetté vált,
  • Egészségügyi problémák,
  • Nem felelt meg a munkakör a munkavállaló elvárásainak,
  • A bértámogatással járó tanfolyam véget ért,
  • A hullámzó termelés miatt a munkáltatónak nem volt rendszeresen szüksége az ügyfélre,
  • Vállalkozás megszűnése,
  • Visszavonták a megbízást,
  • A munkavállaló nem felelt meg a munkáltató elvárásainak.

A program során szolgáltatott gondoskodási elemekkel kapcsolatban elmondhatjuk, hogy a kapott válaszok 39 %-át az egyéni fejlesztés, 27 %-át a szaktanácsadás, 12 %-át a tréning, 19 %-át a munkaerő-közvetítés és 3%-át a képzést tette ki.

A családi állapotukról nyilatkozó ügyfelek 72%-a házasságban él, 14 %-a elvált, 3%-a élettársi kapcsolatban él, 8 %-a egyedülálló és 2 %-a özvegy.

Arra a kérdésünkre, hogy az elhelyezett ügyfelek a program során mit tartottak a legcélravezetőbbnek elhelyezkedésük elősegítése érdekében összesen 101 választ kaptunk. Az ügyfelek a válaszok alapján 45%-ban a személyes elbeszélgetést, 6%-ban a tréninget, 34%-ban a munkaerő-közvetítést, 7%-ban a képzést, 7%-ban a munkaügyi és jogi tanácsadást, 2 %-ban a pszichológiai tanácsadást tartották fontosnak.

A segítők munkájával kapcsolatosan főként kedvező válaszokat kaptunk, a legjellemzőbbek: segítőkész volt, utánajárt a dolgoknak, kedves, nyomon-követő, bármivel lehetett hozzá fordulni, érdeklődő, jól informált, maximálisan elégedett vagyok vele, barátságos, rugalmas, lelkiismeretes, jó szakember, törődő, bizalmat sugárzó. Néhány esetben kevésbé kedvező válaszokat is kaptunk: aranyos volt, de állást nem tudott ajánlani; segítettek, de nem tudtak visszahelyezni a vasúthoz; csak egy állásajánlatot adott; egyszer találkozott vele.

Összegezve a segítőkkel való elégedettség értékelése 1-től 5-ig terjedő skálán 4,3 volt (szórás: 0,94).

A kapcsolattartás módját érintő kérdésünkre kapott válaszok alapján elmondhatjuk, hogy 57 % – ban főként személyesen, 43 % – ban pedig főként telefonon tartották a kapcsolatot a segítők az ügyféllel. A kapcsolattartás ütemezését a válaszadók 96 % – a megfelelőnek tartotta.

Kilépett, kizárt és a program segítségével elhelyezhetetlen ügyfelek
A felmérés időpontjáig összesen 354 olyan ügyfelünk volt, akiknek az elhelyezkedése nem valósult meg a program segítségével. Ezen ügyfelek közül felkeresése során 110 esetben jártunk sikerrel, tehát a nem elhelyezettek 31 % – a vett részt a felmérésben.

A program során szolgáltatott gondoskodási elemekkel kapcsolatban 101 választ kaptunk, ez alapján elmondhatjuk, hogy a kapott válaszok 39 % – át az egyéni fejlesztés, 28 % – át a szaktanácsadás, 18 % – át a tréning, 13 % – át a munkaerő-közvetítés és 2 % – át a képzés tette ki.

A családi állapottal kapcsolatban 89 esetben kaptunk választ. A családi állapotukról nyilatkozó ügyfelek 67 % – a házasságban él, 13 % – a elvált, 3 % – a élettársi kapcsolatban él, 11  % – a egyedülálló és 4 % – a özvegy.

Arra a kérdésünkre, hogy a nem elhelyezett ügyfelek a program során mit tartottak (volna) a legcélravezetőbbnek elhelyezkedésük elősegítése érdekében összesen 46 választ kaptunk. Az ügyfelek a válaszok alapján 15 % – ban a személyes elbeszélgetést, 7 % – ban a tréninget, 43 % – ban a munkaerő-közvetítést, 26 % – ban a képzést, 9 % – ban a pszichológiai tanácsadást tartották fontosnak.

A program segítségével nem elhelyezett ügyfelek jelenlegi élethelyzetére vonatkozó kérdésre 103 választ kaptunk. Az ügyfelek 20 % – a idő közben nyugdíjba vonult (ez azt is jelenti, hogy ezen személyek a program ideje alatt gyakorlatilag nem is törekedtek arra, hogy munkába álljanak), 26%-uk dolgozik (a munkavállalás legális voltáról nem rendelkezünk megbízható információkkal). A megkérdezett ügyfelek 11%-a alkalmi munkát vállal. Ez alapján megállapíthatjuk, hogy az ügyfelek 57 % – a ellátottsága részben vagy teljesen megoldott! Az ügyfelek 24%-a megváltozott munkaképességű.

A segítők munkájával kapcsolatosan főként kedvező válaszokat kaptunk, a legjellemzőbbek: gondoskodó, kedves; igyekvő; jól informált, hiteles; szimpatikus, tartotta bennem a lelket; lehetett rá számítani; lelkiismeretes. Az elhelyezett ügyfelekhez képest ezen ügyfelek esetén több esetben kevésbé kedvező válaszokat is kaptunk: túl aktív, nyomulós; alig találkoztam vele, nincs benyomásom róla; az általa felajánlott munkakörök megalázóak voltak; nem foglalkozott velem.

Összegezve a segítőkkel való elégedettség értékelése 1-től 5-ig terjedő skálán 3,9 volt (szórás: 0,98).

A kapcsolattartás módjával kapcsolatos kérdésünkre kapott válaszok alapján elmondhatjuk, hogy 58 % – ban főként személyesen, 42 % -ban pedig főként telefonon tartották a kapcsolatot a segítők az ügyféllel. A kapcsolattartás ütemezését a válaszadók 81 % -a megfelelőnek tartotta.

Összehasonlító elemzés

A program során igénybevett gondoskodási elemek (a kapott válaszok százalékos megoszlása)

Elhelyezkedett:

  • Egyéni fejlesztés: 39
  • Szaktanácsadás: 27
  • Munkaerő közvetítés: 19
  • Munkaerő-piaci tréning: 12
  • Képzés: 3

Kilépett/kizárt/lejárt:

  • Egyéni fejlesztés: 39
  • Szaktanácsadás: 28
  • Munkaerő közvetítés: 13
  • Munkaerő-piaci tréning: 18
  • Képzés: 2

Mindhárom ügyfélállapothoz tartozó programrésztvevők egyaránt a leginkább a személyre szabott, egyéni fejlesztésre tartottak igényt, melyet a program teljes mértékben ki is tudott elégíteni. Ezt követi a szaktanácsadás igénybevétele. A munkaerő-közvetítést és a munkaerő-piaci tréninget körülbelül ugyanolyan arányban vették igénybe az ügyfelek (ügyfélállapottól függetlenül). Az egyéni fejlesztéshez képest szembetűnő az említett két gondoskodási elem alacsony kihasználtsága. Ennek hátterében a tréning esetében sokszor a csoportos foglalkozástól való félelem áll, valamint a munkaerő-közvetítés esetében kapott adatok a valósághoz képest torzítottak, mely valószínűleg annak köszönhető, hogy az ügyfelek másképp értelmezik ezen gondoskodási elemet. Vélhetően az állások ajánlását a tanácsadó részéről sok válaszadó nem munkaerő-közvetítésként értelmezte.

Családi állapot

Elhelyezkedett:

  • Házas: 72
  • Elvált: 14
  • Élettársi kapcsolat: 3
  • Egyedülálló: 8
  • Özvegy: 2

Kilépett/kizárt/lejárt:

  • Házas: 67
  • Elvált: 13
  • Élettársi kapcsolat: 3
  • Egyedülálló: 11
  • Özvegy: 4

A kapott adatok alapján a programhoz csatlakozó egyének családi állapotát nem tekinthetjük olyan háttértényezőnek, mely jelentősen befolyásolná az elhelyezkedés sikerét.

Legcélravezetőbb gondoskodási elem

Elhelyezkedett:

  • Egyéni fejlesztés: 45
  • Munkaerő-közvetítés: 34
  • Munkaerő-piaci tréning: 6
  • Képzés: 7
  • Munkaügyi-jogi tanácsadás: 7
  • Pszicholó-giai tanácsadás: 2

Kilépett/kizárt/lejárt:

  • Egyéni fejlesztés: 15
  • Munkaerő-közvetítés: 43
  • Munkaerő-piaci tréning: 7
  • Képzés: 26
  • Munkaügyi-jogi tanácsadás: 0
  • Pszicholó-giai tanácsadás: 9

A táblázatból látható, hogy az egyéni fejlesztés, a személyre szabott rendszeres gondoskodást az elhelyezett ügyfelek jóval célravezetőbbnek értékelték, mint a program segítségével nem elhelyezett ügyfelek, akik ezzel összefüggésben a munkaerő-közvetítést, a konkrét állásajánlatok feltárását fontosabbnak ítélték. Meg kell jegyeznünk, hogy a program az állásajánlatok folyamatos feltárása mellett az önálló álláskeresésre való felkészítést nagymértékben előtérbe helyezte. Ez sok, végül kilépett ügyfél esetében csalódást okozott, hiszen ők a programtól mindössze csak a konkrét állásba helyezést várták. Így az ügyfél részéről történő energiabefektetés, a tanácsadóval való folyamatos együttműködés, fejlesztő munka a passzivitásuk miatt nem valósulhatott meg. Érdekes azonban, hogy a pszichológiai tanácsadást ugyanakkor ehhez az ügyfélállapothoz tartozó egyének célravezetőbbnek ítélték az elhelyezkedés szempontjából, mint az elhelyezkedett ügyfelek. A képzés szempontjából is meglepő eredményeket kaptunk, az elhelyezkedett ügyfelek ugyanis jóval alacsonyabbnak ítélték fontosságát, mint a többi ügyfélállapothoz tartozó egyének. Ez részben azzal magyarázható, hogy a legkönnyebben az az ügyfélkör tudott elhelyezkedni a program során, akinek a végzettsége már eleve olyan szintű és fajtájú volt, melyre igény van a munkaerő-piacon. A képzést emellett sok esetben egyfajta „második megoldás”-ként, időhúzásként, elfoglaltságként alkalmazták az ügyfelek, annak köszönhetően, hogy a munkaerő-piacra nem tudtak reintegrálódni. A munkaügyi, jogi tanácsadást a még programban lévő ügyfelek közül a többi ügyfélhez képest sokan tartották fontos gondoskodási elemnek. Ennek hátterében a program vége felé zajló elbocsátási hullámban történt munkáltatói intézkedésekkel való elégedetlenség állhat. A munkaerő-piaci tréninget az ügyfelek kevésbé tartották hasznos gondoskodási elemnek, melynek hátterében a már említett csoportos foglalkozástól való félelem állhat. Mindezt abból következtetjük, hogy a tréningen részt vett ügyfelek kedvező visszajelzéseket adtak a rendezvényekre vonatkozóan, tehát az itt kapott válaszok főként olyan ügyfelektől származhatnak, akik nem vettek részt a tréningen (hiszen nem is tartották célravezetőnek).

Segítőkkel való elégedettség (értékelés 1-től 5-ig terjedő skálán)

Elhelyezkedett:

  • Átlag: 4,3
  • Szórás: 0,94

Kilépett/kizárt/lejárt:

  • Átlag: 3,9
  • Szórás: 0,98

A segítőkkel való elégedettség esetén nem meglepő a kapott eredmény, mely szerint a legelégedettebb réteget az elhelyezkedett ügyfelek képviselik. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a szórásokból látható a vélemények az átlagtól sok esetben jelentősen eltértek.

Kapcsolattartás módja főként…

Elhelyezkedett:

  • Személyesen: 57
  • Telefonon: 43

Kilépett/kizárt/lejárt:

  • Személyesen: 58
  • Telefonon: 42

A program során a megkérdezett elhelyezett és nem elhelyezett ügyfelek körében a tanácsadók főként a személyes kapcsolattartást részesítették előnyben.

Kapcsolattartás ütemezése

Elhelyezkedett:

  • Megfelelő volt: 96
  • Nem volt megfelelő: 4

Kilépett/kizárt/lejárt:

  • Megfelelő volt: 81
  • Nem volt megfelelő: 19

A kapcsolattartás ütemezése, ahogy a táblázatból is látható, megfelelőnek bizonyult, az elégedettség valamivel alacsonyabb a nem elhelyezett ügyfelek esetében. Arról sajnos nincs pontos információnk, hogy mindez oka vagy pedig következménye az ügyfél hozzáállásának, együttműködési hajlandóságának.

Tanai Zsuzsa
MÁV Új Esély Alapítvány

Ugrás az oldal tetejére